Nem akarom megmondani mit jelent Neked a boldogság, tudod Te azt nagyon jól. Mégis beszélnünk kell erről, mert könnyen összetéveszthető más élményekkel és különben is, ahogyan már mondtam az előbb, Neked van egy konkrét elképzelésed róla. Mint ahogyan nekem is. És ha ebben nem állunk közös nevezőn, akkor az egész könyvet félreértheted.
Tehát boldogság esetén én nem az eufórikus örömről beszélek, amit akkor érzel át nagyon rövid időszakokra, amikor valami régen áhított álom valóra válik vagy hirtelen meglepetésként tökéletes ajándékot kapsz, esetleg szembejön az Igazinak gondolt másik és a pillantása elvarázsol.
Persze ez is része a bulinak…
Nem is arról az elégedettségről van szó, amit az elért teljesítményeid vagy sikereid adnak Neked, esetleg egy-egy jól elhelyezett poén vagy elismerő tekintetek.
Bár ez is benne van…
Továbbá a büszkeség érzésével sem keverendő, amelyet gyermekedre vagy más alkotásodra nézve tapasztalsz átérezvén, hogy ezt TE hoztad létre, ez Neked köszönhetően létezik a világon.
De ez is része az egésznek…
A boldogság ettől komplexebb. Nem egy érzés, hanem állapot, amiben létezhetsz ideig-óráig vagy egész életedben. Nem értek egyet azzal a nézettel, miszerint boldogság csak pillanatokra jöhet létre az életedben. Bár az igaz, hogy csak a pillanatban tapasztalhatod meg azt, viszont életed akár minden pillanatában is, ha úgy döntesz.
Na és akkor teszteljük is le az előbbi állításomat és nézzük meg tényleg olyan összetett élményt ad-e a boldogság.
Gyakorlat:
Akkor mindenképpen csináld végig, ha szeretnéd megtapasztalni a saját boldogságod milyenségét. Vagy ha pár perc megnyugvásra vágysz a rohanó mindennapokban. ;)
Ülj le kényelmes helyzetben, teremts nyugalmat a környezetedben, hogy el tudj lazulni és zavartalanul tudj 5-10 percet befelé figyelni.
Feltehetsz egy kellemes meditációs zenét, ha az nem viszi el a figyelmedet a feladatról.
Kezdd el a légzésedet figyelni. Ez nagyon egyszerű módja annak, hogy a figyelmedet a külvilág felől önmagad felé irányítsd. De ha nem akarod a légzésedet figyelni, mert az neked már olyan uncsi, akkor figyeld a szívverésedet. ;)
Figyeld a légzésedet (szívverésedet) addig, amíg el nem kezd magától lassulni, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válni. Ha magától nem működne a folyamat, segíts rá és tudatosan lassítsd a légzésedet (szívverésedet).
Mikor már nagyon szépen egyenletesen lélegzel (ver a szíved) kezdj hozzá a feladathoz.
Kérdezd meg magadtól mikor voltál utoljára boldog? Igazán, teljesen, egyértelműen boldog.
Várd meg a belső válaszod, most nem vagyunk kíváncsiak arra, amit a fejed mond. Csak várj és figyelj. Hagyd hogy feljöjjön az emlék vagy a válasz.
Ha nehezen megy, akkor kezdj kutakodni gyerekkorban. Minden gyerek megtapasztalja ezt az állapotot. Keresd meg az élményt!
Ha úgy gondolod Neked ilyen emléked tuti nem volt, vagy ha volt is olyan kicsi voltál, hogy úgysem emlékeznél rá, akkor se ess kétségbe.
Kérj útmutatást arra vonatkozólag, hogy milyen számodra a boldogság.
Kérlek figyeld meg milyen hangulatok, érzések vagy inkább érzetek kerítenek hatalmukba. Vannak-e illatok, hangok amelyeket megtapasztalsz ilyenkor? Vannak-e gondolatok a fejedben? Olyan pontosággal írd körül magadban és magadnak az élményt, amennyire csak tudod. És a végén fogalmazd meg mi is volt ez pontosan.
Amit nem tudatosítunk az elillan. Márpedig nekünk szükségünk lesz rá, hogy vissza tudj nyúlni ehhez az élményhez a későbbiekben. Elvégre ez az, amit végeredményképpen meg akarsz tapasztalni a mindennapokban.
Ne aggódj, ha elsőre nem sikerül végigcsinálni a gyakorlatot. Nem vagyunk hozzászokva, hogy akár csak 5 percre is, de ne legyen semmi dolgunk, ne érjen minket semmilyen inger. A tevékeny elme ilyenkor rögtön unatkozni kezd és próbálja megragadni a legizgalmasabbat a térben. Ez lehet egy fájó testrész, egy idegesítő nyikorgás vagy egy izgalmas gondolat. De semmiképpen nem a légzésed, az túl természestes, az túl megszokott. Kell némi gyakorlás ahhoz, hogy ráérezz mit jelent és hogyan lehetséges irányítani a figyelmedet. Kérlek ne add fel, ha elsőre nem vagy csak nagyon nehezen menne a befelé figyelés. Sokszor akkor jön az áttörés, amikor nem számítasz rá. Egy korábbi kliensem az egyik meditatív emlékkereső gyakorlatot nem végezte el a megadott módon, csak végigolvasta azt és később kutysétáltatás közben mégis automatikusan belecsöppent ebbe az állapotba, ahol az emlékek már maguktól bukkantak elő. Mert a kutysétáltatás is lehet meditáció, nem csak a légzésfigyelés. Így hiszem, ha Te is úgy akarod, akkor előbb-utóbb meg fogod tapasztalni ezt a meditatív állapotot és a saját igaz boldogságod mibenlétét is. Addig is elmondom, hogy a klienseim és én milyennek érzékeljük a mienket:
- béke
- nyugalom
- minden rendben van
- a helyemen vagyok
- csak úgy vagyok
- olyan flow-szerű, minden magától történik
- megkönnyebbült
- felszabadult
- mintha egy hatalmas súly került volna le a vállamról, mellkasomról
- nem számít semmi, nem fontos semmi
- jó lenni
- nem gondolkozom
- üresség
- tér
- jóérzés a mellkasomban vagy körülöttem, esetleg mindenhol
- szeretem az életet
- jó élni
- oknélküli öröm és szeretet van bennem
- határtalan vagyok
- nem tudom hol végződöm és hol kezdődök, nem is érzékelem hogy vagyok
- nincsenek bennem kérdések
- vibráló a lét
- önmagam vagyok
- tudom ki vagyok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.